Miért érzed úgy, hogy nem vagy a helyeden az életedben?
Manapság egyre többen érzik úgy, hogy valami nincs rendben az életükkel. Nemcsak a fiatalok küzdenek ezzel, hanem azok is, akik évek óta építgetik a karrierjüket, és látszólag elértek már jelentős sikereket. Mégis, valami hiányzik, valami feszíti őket belülről. De mi lehet ennek az oka? Mi az, amit mindannyian elrontunk? Beszéljünk arról, hogy a társadalmi összehasonlítás hogyan befolyásolja az életünket, és miért érezzük magunkat gyakran elveszettnek.
A tünetek mögött: mi az igazi ok?
Sokan úgy gondolják, hogy a stressz, az alváshiány, a teljesítménykényszer és az érzelmi kimerültség az, ami miatt ennyire nehéz jól érezni magunkat a bőrünkben. De ezek csupán a tünetek, nem pedig a valódi okok.
De mi az igazi ok? Miért érezzük magunkat gyakran úgy, hogy nem vagyunk a helyünkön? Nézzünk meg négy kulcsfontosságú pontot, amelyek segíthetnek megérteni ezt a jelenséget.
Van egy elmélet, ami segíthet megérteni ezt az egész problémakört. Ezt úgy hívják, hogy szelf-diszkrepancia elmélet (Higgins, E.T. 1987).
A szelf-diszkrepancia elmélet: a három én
Ez az elmélet azt mondja, hogy háromféle énkép létezik bennünk:
- Az aktuális én az, aki most vagy.
- Az elvárt én az, aki szerinted lenned kéne.
- Az ideális én pedig az, aki az álmaidban létezik.
Ha az aktuális én és az elvárt én között nagy a különbség, akkor szorongást érzel. Ha pedig az aktuális én és az ideális én között van nagy szakadék, akkor önértékelési problémák és depresszió léphet fel. Ez azért fontos, mert az agyunk lassabban fejlődik, mint a társadalom. Képzeld el magad úgy, mint egy lovaskocsit az atomkorban: vannak olyan beragadt mechanizmusok, amelyek a mai világban már nem működnek optimálisan.
A társadalmi összehasonlítás problémája
Biológiailag még mindig arra vagyunk programozva, hogy egy kisebb, maximum 150 fős közösségben éljünk, hiszen az ősidőkben ilyen méretű csoportokban működtünk hatékonyan. De ma? Egy világméretű hálózatra vagyunk rácsatlakozva, ahol 9 milliárd emberrel hasonlítjuk össze magunkat. Itt jön képbe a társadalmi összehasonlítás, amely gyakran negatív hatással van az önértékelésünkre.
Négy kulcsfontosságú pont
- A valóság torzítása
Szinte minden, ami körbevesz téged az interneten, a tévében vagy a plakátokon, valamilyen szinten egy torzított valóság. A hírek, reklámok, influenszerek bejegyzései mind-mind egy szűrt képet mutatnak be. A legtöbb ember csak az élete legjobb pillanatait osztja meg, vagy egyenesen idealizált, megszerkesztett változatát (Chou, H.T.G, & Edge, N. 2012). A boldognak tűnő emberek nem mindig boldogok. A sikeres vállalkozók nem mindig olyan sikeresek, mint amilyennek látszanak. Egyre inkább egy tökéletesített illúzióhoz mérjük magunkat, ami soha nem lesz elérhető a valóságban. A legtöbb ember nem olyan szép, okos vagy sikeres, mint amilyennek látszik. A social médián látható képek és történetek gyakran csak a valóság kozmetikázott változatai. Egy photoshopolt képhez vagy egy megrendezett jelenethez hasonlítjuk magunkat, ami természetesen lehetetlen verseny. - Az arányok érzékelésének hiánya
Van egy pszichológiai jelenség, amely miatt túlbecsüljük a ritka események valószínűségét (Tversky, A. & Kahneman, D 1974). Ha látunk valakit, aki hihetetlenül izmos, karcsú vagy tehetséges, könnyen elfelejtjük, hogy mennyire ritka az, hogy valaki elérje ezt a szintet. Például, ha egy srác 21 évesen Lamborghini-t vesz kriptovalutából, és erről több helyen is olvasol, az agyad azt gondolja, hogy ez egy általános jelenség. Holott valójában csak egy kivételes eset, de a gyakori találkozás vele megerősíti a téves érzést. Az emberek többsége nem lesz milliárdos 25 évesen, de a közösségi média miatt úgy tűnhet, mintha mindenki ezt tenné – kivéve téged. Ez egy óriási nyomást helyez rád, és úgy érzed, hogy le vagy maradva. Az információ, hogy „van egy csomó ember, aki mindenben jobb, mint te”, folyamatosan bombáz minket, miközben nem látjuk a háttérben rejlő erőfeszítéseket és kudarcokat. - A kontextus hiánya
A mai világban annyi információ vesz körül minket, hogy gyakran csak a felszínt kapirgáljuk (Roetzel, P.G. 2019). Nem látjuk a teljes képet, csak a végeredményt. Például, amikor valaki posztol egy tökéletesnek tűnő nyaralási képet, nem látjuk a mögötte rejlő veszekedéseket vagy a fáradtságot. Ugyanígy, amikor valaki megosztja az edzés eredményeit, nem látjuk a hónapokig tartó kemény munkát vagy a kudarcokat. Egy gitáros zseni videóját látva nem gondolsz bele, hogy hány évnyi gyakorlás és kudarc áll mögötte. Csak az eredményt látod, nem az utat. Sorolhatnám tovább a példákat, amik igazak a sportolókra, vállalkozókra, hírességekre is. Az a tévképzet alakul ki, hogy minden siker gyors és könnyű, miközben a valóságban rengeteg munka, kudarc és kitartás szükséges hozzá. - A szűrőbuborék hatása
Az internetes algoritmusok úgy működnek, hogy azokat a tartalmakat mutatják neked, amelyekre a legtöbbet figyelsz. Ez az úgynevezett erősítési torzítás (confirmation bias). Ha például többször nézel meg videókat külföldön élő sikeres vállalkozókról, akik a tengerparton lógatják a lábukat, egy laptoppal a kezükben, télen is élvezik a tenger morajlását és a napsütés melegét, az algoritmus egyre több ilyen tartalmat fog ajánlani neked. Így könnyen kialakul az úgynevezett szűrőbuborék (Wason, P.C 1960), amelyben megerősítést nyer az a hiedelmed, hogy mindenki sikeres – kivéve téged. Ez a jelenség hosszú távon mentálisan kimerítő, és még inkább felerősíti azt az érzést, hogy le vagy maradva, miközben a valóságban ez egyáltalán nem igaz.
Miért érezzük magunkat mindig kevesebbnek?
Amikor folyamatosan olyan emberekkel hasonlítjuk össze magunkat, akik látszólag tökéletes életet élnek, könnyen elveszítjük a valósággal való kapcsolatot. Az internet és a social média egy olyan világot teremt, ahol mindenki tökéletesnek tűnik, és ez gyakran azt eredményezi, hogy úgy érezzük, mi vagyunk az egyetlenek, akik küszködnek. Ez elvezethet egy folyamatos szorongáshoz, az önbizalom hiányához és az érzelmi kimerültséghez.
Hogyan tudunk kilépni ebből a csapdából?
- Légy tudatában a valóság torzításának!
Ne felejtsd el, hogy a social médián látható tartalmak nagy része nem a valóság teljes képe. Mindenki csak a legjobb pillanatait mutatja meg. - Ne hasonlítsd magad másokhoz!
Próbálj meg fókuszálni a saját fejlődésedre, és ne mások eredményeire. Mindenkinek más az útja, és mások a céljai. Törekedj arra, hogy a tegnapi önmagadhoz képest jobb legyél. - Keress kontextust!
Amikor valami lenyűgözőt látsz, próbálj meg arra gondolni, hogy milyen hosszú és nehéz út vezethetett oda. Senki sem ér el sikereket könnyedén. - Tisztában légy a szűrőbuborék hatásával!
Próbáld meg szélesíteni a látókörödet, és ne csak azokat a tartalmakat fogyaszd, amelyek megerősítik a saját elképzeléseidet. - Tedd fel magadnak a kérdést: mi tesz boldoggá igazán? Ha mindig csak mások elvárásainak próbálsz megfelelni, sosem leszel igazán elégedett. Nézz magadba, keresd meg azokat a dolgokat, amik önfeledten jókedvre derítenek és élj ezeknek.
- Kezdj új dolgokba! Próbálj ki olyan új dolgokat, amiket eddig nem végeztél. Sétálj esténként egy nagyot a hideg levegőn, ismerd meg a csikungot és merülj el a mozgásos meditáció csodálatos világában.
Összegzés
A mai világban könnyű elveszíteni a valósággal való kapcsolatot, és úgy érezni, hogy mindenki jobban teljesít, mint mi. Azonban fontos megérteni, hogy a social média és az internet gyakran torzított képet mutat a valóságról. Ha tudatában vagyunk ennek, és megtanuljuk kezelni a társadalmi összehasonlításokat, akkor könnyebben találjuk meg a helyünket az életben. Ne feledd, hogy mindenkinek megvannak a maga kihívásai, és senki sem tökéletes. Koncentrálj arra, ami számodra valóban értékes és elérhető, és ne hagyd, hogy az irreális elvárások tönkretegyék az önértékelésedet. Ha ezt megérted, sokkal könnyebb lesz megtalálni a saját helyed az életben. Ebben segítségedre lehet az Öngyógyító Tudástár is, ahol tanfolyamok, módszerek segítenek abban, hogy a helyeden legyél az életedben.