Mindenkinek van álma arról, hogy hol szeretne élni. Lehet ez egy tengerparti luxusház, egy lakatlan sziget, egy nyüzsgő világváros, vagy egy toscana kisváros. Személy szerint mindig egy olyan helyet álmodtam meg, ami egy hegyekkel körülölelt kis tó partján lévő házikó. A legtöbb esetben egész életünkön át hordozzuk magunkban ezt az álmot, ami nagy valószínűséggel soha nem fog megvalósulni. Jobb esetben eljutunk egy olyan helyre, amit megálmodtunk, esetleg pár napig élvezzük is, de a valóságban egy örökös vágykép marad, amit nem valósítunk meg. Hogy miért nem? Erről sokat lehetne értekezni. Úgy vélem, hogy leginkább azért nem, mert nem tűzzük ki célként, hogy ezt az álmot meg akarom valósítani. Nem öntjük konkrét formában, mondatba, nem ragasztjuk ki a képét a falra, hogy minden nap lássuk, hogy miért dolgozzunk. Számos olyan módszer létezik, amivel egy vágyott dolgot el akarunk érni, akkor ahhoz mi a hozzá vezető út. A legelső, hogy pontosan mit szeretnél, mikor és milyen formában. Nem elég általánosságban kimondani, mint az első mondatok, hanem úgy kell megfogalmazni célként, hogy „egy olyan házat szeretnék, 2025 év végére, ami a jägersee parján található, közvetlen mólóval a tóhoz, minden luxussal és komforttal, ami számomra fontos.” Egy ehhez hasonló célmeghatározással már eggyel közelebb vagy, hogy megvalósítsd az álmod. Persze ettől még nem fog valóra válni. További módszerekre lesz szükség, hogy kidolgozd a célhoz vezető utat, megteremtsd mind az anyagi, mind a társasági feltételeket, ezekhez apróbb célokat és tevékenységeket rendelj. Mindez fárasztó és céltudatos munkát, fókuszt jelent. Még, ha meg is tanulod a módszert, sok esetben kerülsz az életben olyan helyzetbe, amikor elterelnek az útról események, emberek és inkább leteszel róla, mondván, úgy is csak egy álom, képtelenség elérni. Igen, ha valamit nagyon akarunk, legyen az egy kapcsolat, egy vagyontárgy, egy esemény a legtöbb esetben keményen meg kell dolgozni érte. Nem fog az ölünkbe hullni. Ha meg igen, akkor lehet nem is fogjuk úgy értékelni, mintha megdolgoztunk volna érte. Ezért csak azt tudom mondani, hogy ha van egy álmod arról, hogy hol szeretnél élni, akkor ne add fel, hanem írd le és napi szinten olvasd fel magadnak. Így minden nap, minden tevékenységedben a célkeresztben lesz és nagyobb eséllyel jutsz el oda, mintha ezt nem tennéd meg.

Érdekes, hogy a legtöbb ember mindig elvágyódik onnan, ahol ép él. Egy másik helyet teremt meg a képzeletében. A kérdés, hogy ott boldogabb leszel? Ha ott fogsz élni, amit megálmodtál, akkor biztos, hogy minden napod szebb lesz? Úgy gondolom, hogy igen, közelebb lehetsz a boldogsághoz, mert minden nap ugyanazt a szépet látod, ami az álmodban élt. Azonban idővel ez is válhat egyhangúvá, unalmassá, és már nem ad olyan örömérzetet, mint az első időkben. Véleményem szerint ahhoz, hogy egy ilyen hely boldogságot adjon, kell a belső béke és kiegyensúlyozottság, és csak másodlagos a hely, ahol vagy. Azonban tévedés azt gondolni, hogy egyáltalán nincs jelentősége annak, hogy hol vagyunk, hol élünk? Hisz, ha a földi síkon kapcsolatban vagy az öt elemmel napi szinten, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a lelked is harmóniában van.

Amikor kint vagy a természetben, messze a természetes anyagoktól, biztosan érezted, hogy mennyivel könnyedebb vagy. Ez leginkább abból adódik, hogy ilyenkor ugyanazzal az energiával veszük körül magunkat, mint ami a testünkben is van. Hisz ugyanaz az energia áramlik a fában, mint a májadban, a szívedben, mint a napban, a lépben és hasnyálmirigyben, mint a földben, ami alattad van, a tüdődben, mint a sziklában, a hegyekben, a folyóban, tóban, mint a vesédben. Ezek mind molekuláris szinten bennünk vannak és a természetben járva, ahol mind együtt érzékelhető, ott kerülsz leginkább harmóniába önmagaddal. Így ösztönözz a természet. Képes elősegíteni azt, hogy egységbe kerülj önmagaddal. Ezért érezzük azt, amikor leülünk egy sziklára akár az óceán partján, vagy egy hegy tetején, hogy jó itt lenni. Ezért érezzük azt a fák közt sétálva, hogy sokkal boldogabbak vagyunk. Ezért érezzük a friss folyóban megmártva az arcunkat, hogy minden tisztább és letisztultabb itt.

A mindennapi közegünkben tele vagyunk zajjal. Mesterséges fény ér minket, ami nem természetes energia. Ha túl sokáig vagyunk ilyen környezetben, akkor az energiaszintünk is lecsökken. Jó példa erre a pandémia időszaka, a bezártság. Sokkal jobban vágyunk ki a természetbe. Belülről jön az érzés, hogy ki kell menni, távol a várostól, érzed, hogy most erre van szükséged. Mennyivel több életenergiát ad a valódi napfény (nem is beszélve a D vitaminról), vagy egy tábortűz hangulata a szabadban? Hiába vesznek körül az otthonunkba fából készült bútorok, az nem ugyanaz, mint egy fatuskón ülni, vagy nekidölni egy fának. A rezgései megegyeznek a májad rezgéseivel, így a májunk energiája aktivizálódik. De ugyanezt érzed, amikor a sárban, homokban, vagy a füvön sétálsz és nem betonon. Érzed, még ha nem is tudatosan, hogy a testeden belül a léped kapcsolatba lépett a földdel és energiát merít belőle.

Amint jobban megérted az öt elem összefüggéseit, az öt fő szerveddel, amiről többet tanulhatsz az Öngyógyító Tudástárban, elkezdesz vágyni egy olyan környezetre, ahol ezek az elemek természetesen jelen vannak. Mert ezeken a helyeken az energia sokkal erősebb, egyformán rezonál a szerveiddel, így egy ilyen helyen sokkal egészségesebben, kiegyensúlyozottabban működsz. Ettől pedig boldogabb vagy. A régi bölcsek mindig elvonultak a hegyekbe. Pont ezért, mert könnyebben megtalálták önmagukat, ezáltal a válaszokat a legnagyobb kérdésekre. Azaz ki vagyok, miért vagyok ezen a bolygón?

A nagy kérdéssel, hogy mindegy, hogy hol vagyunk, magunkban kell a boldogságot megtalálni, részben egyet értek. Azonban nagyban tud segíteni egy olyan környezet, ahol a természet minden eleme jelen van. Ha az az álmod, hogy egy ilyen helyen élj, mert egészségesebb és boldogabb akarsz lenni, akkor tegyél érte, álmod meg és valósítsd meg. Legyen az a tenger vagy egy tó partján, a hegyekben, az erőd közepén, vagy egy folyó völgyében. Találd meg számodra azt a helyet, ahol egyben lehetsz a természettel. Ha pedig olyan szerencsés vagy, hogy egy ilyen helyen élsz, akkor kérlek oszd meg a tapasztalataidat, hogy ez a hely mennyire járul hozzá a harmóniához, amire mindannyian vágyunk.

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest

Köszönöm a megosztást!

Ehhez az oldalhoz 7 komment érkezett

  1. laroftapeshu5008

    Kedves István! Szép képeket és igaz szöveget küldtél. Köszönöm!!
    Ugyan “eddigi életemben” (vagy mondhatjuk így is: “ebben az életemben”) nem sikerült minden “vágyamat és célkitűzésemet” megvalósítani, de az általad leírt szöveg “valóság-tartalmát” igazolni tudom.
    Kölyök-koromtól évtizedeken át intenzíven kerestem (és meg is találtam) a közvetlen kapcsolatot a “természettel”. Akkor ugyan még nem volt kapcsolatom (vagyis ismeretem) a “transzcendens” (vagyis ennek nevezett) világgal, de enélkül is maradandó élményekkel gazdagodtam.
    Az előbb említett “keresés” különböző sportokban “működött”. Voltak közöttük “verseny-sportok” és “hobby-sportok” egyaránt. A lényeg mégis ugyanaz volt.
    Amikor – később – találkozhattam a már korábban említett “gondolkodási rendszerekkel”, “filozófiákkal”, az összecsengésre is rájöttem.
    Ugyan nem “hivatás-szerűen”, de ez a valóságon nem változtatott.
    Ezek a felismerések ugyan nem vittek közelebb a “racionálisan elérhetetlen” álmaimhoz, céljaimhoz, de igen sok örömhöz vezettek.
    Üdvözlettel: Szabó Laci

    1. Ica

      Tisztelt István!
      Nagyon szépek a képek és a leirás.Jó a természet közelsége.Jó sportolni a természetben.
      Üdvözlettel:Eppeldauer Viktór

  2. Szántó Béláné

    Kedves István! nagyon szívesen élnék egy ilyen nyugodt csendes helyen. Egész életemben vágytam a teljes életre,sajnos nem adatott meg. Tavaly előtt volt lehetőségem és eljutottam Olaszországba ami csodálatos élmény volt. Lehet hogy nem lesz több ilyen élményem de ez megmarad örökre. Most a csikung nyújt erőt és egészséget ahhoz hogy még várhatnak rám csodák. Ezt neked köszönhetem,te általad tanultam meg a csikung mozgást. Örökre hálás vagyok neked! Köszönöm!! Üdvözlettel: Fehér Joli

    1. Králik Józsefné Éva

      Nagyon igaz amit leírtál, valahogy tényleg az ember a zsigereiben érzi, hogy kellemesen érzi magát a természetben. Imádom a tenger illatát, hangját, de jól érzem magam, amikor a kertemben ” kapirgálok” és gyönyörködöm a virágaimban.
      Sajnos a túlhajszolt életünkben nem jut túl sok idő ilyen jótékony kikapcsolodásra.
      A csikungba megtaláltam a mozgás, nyugalom, légzés jótékony erejét.
      Köszönöm

  3. Kelemen Era

    Nagyon igaz az írás. Városban élek, de szerencsére van közelben tavak és hegyek. Imádom. Heti rendszerességgel túrázom és nagyon fel tud tölteni.
    Élvezem az erdő énekét, a patakok csobogását. Nem véletlen, hogy nem igazán szeretek beszélgetni Túrázás, kirándulás közben. Szép időkben egy egy taichi, vagy csikung sorozatot megcsinálunk. Az katarzis. Nem kell ide tengerpart meg Himalája 😀

  4. Farkas Istvánné Zsuzsa

    Kedves István! Nagy érdeklődéssel kísértem végig írását. Elvekben teljes az összhangunk, ám az egyéni korlátozottság gátakat tud és szab is vágyainknak és ázok beteljesülésének. A csikunggal viszont úgy érzem megtaláltam a lelkemnek egyensúlyt adó békét és energiát! Köszönöm

  5. Ica

    Kedves István!
    Nagyon egyetértek a leírtakkal. Városban élek, de van kertünk és szőlőnk, így tavasztól őszig folyamatosan van lehetőség a feltöltődésre. Az igazi békét magunkban kell megtalálni.

Vélemény, hozzászólás?