A legtöbb esetben saját gondolataink okozzák számunkra a legnagyobb stresszt. Pár napja Budapesten jártam, természetesen a forgalom szokás szerint rendesen beállt. Lépésben haladtam. Nézegettem a telefonomat, ahova a mailjeim át vannak irányítva és olvasom, hogy a honlapom leállt, nem elérhető. A telefonomon én is ránéztem, és tényleg, nem elérhető. Egyből záporoztak a gondolatok a fejemben, hogy mi történhetet. Meddig lesz így? Az ügyfeleim nem érik el a tananyagokat, mit fognak szólni, romlik az ügyfélélmény, stb. Jól felhúztam magam. Az addig csak kicsit zavaró forgalmi dugó, egyszeriben idegesített. Elkezdtem hangosan szitkozódni, hibáztatni mindenkit, aki előttem állt, hogy minek jött ma ez is erre, miért nem halad a sor. Siettem volna haza, hátha a gépemet bekapcsolva meg tudom oldani a gondokat. Pedig jól tudtam, hogy a szolgáltató mindent el fog követni, hogy megoldja a hibát. Ennek ellenére csak tovább kattogtam a problémán, hogy miért pont velem történik ez, miért pont ma, amikor távol vagyok? Megoldottam ezzel a gondokat? Elhárult a hiba? Volt ráhatásom? Nem. Még is, nem tudtam kizárni a fejemből, ami stresszessé, idegessé tett.

Hányszor vagyunk így? Hányszor pörgünk olyan dolgokon, amikre nincs ráhatásunk, nem tudjuk megoldani, még sem tudunk lenyugodni? Nem vagyunk képesek az agyunkat kikapcsolni és azt mondani, hogy most úgy sem tudom megoldani a problémát, sőt lehet más helyzetben sem biztos, hogy van ráhatásom, akkor miért idegeskedem?

Biztos mindenki megél hasonló helyezetek, amikor a gyerek vagy szerettünk nem ér időben haza, egy tárgyaláson csörög a telefon, nem tudjuk felvenni és kattogunk, hogy miért keresett a párunk vagy a főnökünk, talán baj van? Nem beszélve, ha elromlik az autó, nincs internet, vagy áram, amikor létszükség lenne egy emailt elküldeni, vagy lekéstük a repülőt, stb. Sorolhatnám még, szerintem mindenki tudja, hogy milyen érzés mindez.

A kérdés, hogy mit kellene tennünk, hogy ilyen helyzetekben ne idegesítsük magunkat? A statisztikák szerint 84%-ban nincs ráhatásunk arra, amin kattog a fejünk, még sem tudjuk kikapcsolni.

Hogyan tudnánk nyugalomban maradni?

A válasz, mint sok esetben, bennünk van. Ha legközelebb ilyen helyzetbe kerülsz, jusson eszedbe ez a cikk és próbálj meg nyugodt maradni. Kérdezd meg magadtól, hogy van ráhatásom a történtekre? Abban a pillanatban meg tudom oldani? Ha nem, akkor fogad el a tényt és mond magadnak: nyugodt maradok, most úgy sem tudom megoldani. Nem is gondolkodok rajta, hagyom, jól érzem magam.

Tudom nem könnyű, de tedd próbára magad. Tedd kihívás elé magad. Mond, hogy a héten nem fogom felhúzni magam. Majd egy hét múlva vizsgáld meg, hogy sikerült-e? Mit veszíthetsz?