A kínai orvoslásban évezredek óta ismert, hogy minden testi rendellenességnek érzelmi vonatkozásai is vannak. A gondolatok, a mentális impulzusok és általában a psziché erős hatást fejt ki a közérzetünkre és egészségünkre. Erről már több cikket is írtam, hogy valójában az érzelemink betegítenek meg minket. Ha ez így van, akkor miért nem foglalkozunk ezzel a témával többet? Talán azért, mert a saját érzéseinket értelmezni a legnehezebb. Míg más lelkébe könnyebben belelátunk, a sajátunkba sokkal kevésbé. Azonban a csikung egy olyan módszer, ami segíthet ebben is.

A Chi létfontosságú energia, amelyet ha pontosabban lefordítunk, a Lélegzetet, a test és az elme közötti kapcsolatot is jelenti. A kínai orvoslás ezt tökéletesen leírja a “Három kincs” (San Bao) elvével. Anélkül, hogy részletekbe mennék és kifejteném a hagyományos kínai orvoslás összetett elképzeléseit, elengedhetetlenül fontos megérteni, hogy az érzelmek a Chi mozgásai, a Chi megnyilvánulása, kifejeződése.

A kínai orvoslás szempontjából minden érzelem átfut a szíven, és ha az adott érzelem túlzott, az forróságot és nyugtalanságot okoz. Az ókori Kínában a Szív volt a test és belső világának legmagasabb tekintélye, összehasonlították a császárral is. Így az érzelmi egyensúly az egyik legfontosabb megelőző intézkedés a kínai orvoslásban. 

Ha az embert nem megfelelő érzelmek gyengítik, a rossz energiák bejutnak a testbe. (…) Ha terápiásan kezelsz egy személyt, akkor először a beteg Shen-jét (elméjét) kell figyelembe venni ”. 

Huang Di Nei Jing Su Wen, a sárga császár klasszikusa 

5 érzelem, 5 szerv, 5 fázis

A hagyományos kínai orvoslás mind a külső, mind a belső tényezőket figyelembe veszi bármely betegség esetén. Az érzelmi állapot tehát az egyik legfontosabb belső tényező. Az érzelmek közvetlenül kapcsolódnak a különféle szervi funkciókkal, így öt érzelem kapcsolódik a hagyományos kínai orvoslás öt fő szervéhez.

A kínai gondolkodás elvei szerint a testet öt fázis, öt elem korrelálja: föld, fa, tűz, víz és fém. Wu Xint nyugaton gyakran öt elemként fordítják, de a helyes fordítás inkább öt fázis, öt dinamika vagy öt mozdulat. Ez az öt fázis tehát összhangban van az öt fő szerv mindegyikével, és az öt fő érzelemmel.

Wu Xing és a hozzá kapcsolódó érzelmek 

„Az emberi test öt fő szerve ötféle Chi-t eredményez, amelyek örömet, haragot, bánatot, aggodalmat és félelmet keltenek. Az ötfázisú gondolkodási iskola szerint a harag a fához kapcsolódik; az öröm társul a tűzzel, az aggodalom a Földdel, a bánat a fémmel és a félelem a vízzel. A májat a fával és ezért a haraggal, a Szívet a tűzzel és ezért az örömmel, a lépet a földdel és ezért az aggodalommal, a tüdőt a fémmel és ezért a szomorúsággal, a veséket pedig a vízzel és ezért a félelemmel társítják ”.

Huang Di Nei Jing Su Wen, A sárga császár klasszikusa

Ez nem azt jelenti, hogy ezen érzelmek bármelyikének megtapasztalása miatt, az érintett szerv nincs egyensúlyban. Az érzelmeket egészségesnek és normálisnak tekinti a Hagyományos Kínai Orvoslás. De ezeknek az érzelmeknek bármilyen szélsőséges megnyilvánulása vagy erős ingadozása összefüggésbe hozható a szervhez kapcsolódó problémával, vagy közvetlenül hatással lehet magára a szervre.

Ne feledjük, hogy az öt elem érzelmei kissé eltérő jelentéssel bírnak, mint ahogy a nyugati világban értelmezendők. Tehát az öröm például a nyugtalanság vagy a túlzott izgalom állapotára utal, nem pedig a pozitív emelkedettségre. A szívhez kötődve ez az érzelem egyes esetekben összefüggésben lehet a szívdobogással, krónikus hiperaktivitással vagy álmatlansággal. A haragot a csalódottsággal és az ingerültséggel kötik össze. A túl sok „kogitáció”, a mentális kérődzés vagy a dolgok túlgondolása befolyásolhatja a lépet. Ez fáradtsághoz, letargiához, koncentrációs nehézséghez vagy akár emésztési zavarhoz vezethet. A Chi létfontosságú energia, úgy vélik, hogy a tüdő elosztja és szétszórja a Chi-t az egész testben. Más érzelmekhez hasonlóan a félelmet is normális és néha elkerülhetetlen érzelemnek tekintik, azonban ha krónikussá válik, vagy mély szorongássá válik, vagy ha valaki erőszakos és traumatikus ijedelmet tapasztal, a vesék mélyen érintettek lehetnek. A vesékben lakik a „forrás” egy létfontosságú alapító anyag a szervezet számára, ami jelentős hatással van az általános egészségre és vitalitásra.

A hagyományos kínai orvoslás azon az előfeltevésen alapszik, hogy az ok és az okozat nem lineáris, hanem körkörös, ezért átfogó, dinamikus és szisztémás megközelítést alkalmaz az egészségre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a betegség oka lehet érzelem, de azt is, hogy egy betegség érzelemhez vezethet. Így a gyakorlatban azáltal, hogy arra törekszünk, hogy a szervet kiegyensúlyozzuk a személy érzelmi állapota szerint, az érzelem kiegyensúlyozott lehet, és fordítva a szerven végrehajtott cselekvés egyensúlyba hozhatja a kapcsolódó érzelmet. Az akupunktúra és a csikung is az egyik módja ennek az átrendeződésnek.

Ezért van nagy jelentősége, hogy milyen gyakorlatsort végzünk, mikor a csikungot műveljük. Ha sok bennünk a harag, akkor érdemes a fa elem gyakorlatait végezni. Amennyiben sűrűn szúr a szívünk, vagy szívbetegséget diagnosztizáltak, akkor a tűz elem gyakorlatait végezni. Ha bánatosak vagyunk, folyton szomorkodunk, akkor a fém fázis mozdulatai lehetnek hatásosak és így tovább. Ha pedig olyan szerencsések vagyunk, hogy nincs különösebb testi és lelki problémánk, akkor pedig az évszaknak megfelelő gyakorlatokat válasszuk, melyek szintén összefüggenek az öt fázissal. Ezeket a gyakorlatokat mind megtalálod az onlinecsikung tanfolyamain.

Megérteni az öt elem tanát nyugati gondolkodással nem könnyű. Látni, hogy mi mivel függ össze, mi mire van hatással, sok tanulást és képzést igényel. Ezért Magyarországon csak hivatalos orvosi végzettséggel lehet diagnosztizálásra használni ezen elvet. Azonban ha magadat szeretnéd megfigyelni az öt fázis szerint és erről tanulni, akkor ezt az Öngyógyító tudástárban is megteheted.

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest

Köszönöm a megosztást!

Ehhez az oldalhoz 2 komment érkezett

  1. Éva

    Köszönöm kedves István!
    Érdekes volt épp most olvasnom az érzelmekről, amikor nagyon élem a Germán Tudomány áldásos hatását, épp az érzelmi konfliktusok lezárásával kapcsolatban!
    Érdekes volt azonban az örömről olvasni, hogy mivel hozza kapcsolatban a kínai orvoslás. Én és gondolom sokan azt érezzük, mikor örömben vagyunk, az pozitívan hat a biológiánkra.
    A gyakorlással kapcsolatban lenne egy kérdésem: többféle tao csikung gyakorlatokat lehet felváltva gyakorolni, épp amit jónak érzek?
    Keverni egy másik rendszerből átvett gyakorlattal lehet, vagy nem ajánlatos?
    A faállás gyakorlása után fellépő érzésekről is sok érdekes tapasztalatot olvastam, valamint a kis égikörrel kapcs.ban is. Némelyik nem volt túl megnyugtató…kilépés a testből,….más világokba eljutni…stb.
    Aki az egészségét szeretné egyensúlyba tartani, mi a megfelelő szint a számára, ill. meg lehet állni vhol, ahol még “két lábbal állunk” a földön!?
    Köszönöm, hogy olyan sok embernek segít “utat mutatni” ebben a megváltozott világban!
    Üdvözlettel: Éva

    1. Lakatos István

      Köszönöm a hozzászólást. A csikung gyakorlatokat bátran lehet variálni, akár több rendszerből összegyúrva. Ha valami nem esik jól, akkor azt a gyakorlatot nem kell erőltetni. A testünk egy érzékeny műszer, amire ha odafigyelünk, akkor mindig megadja a választ, mi jó neki és mi nem.
      A csung jüan csikung gyakorlatai nagyobb odafigyelést és vezetést igényelnek. A nagyfa állás és a kis égi kör még az egyszerűbb gyakorlatok közé tartoznak. Azonban a nei dan csikung haladóbb gyakorlatait nem érdemes online tanulni, pont azért, hogy ne okozzunk bajt magunknak. A mozgásos csikung egy olyan út, ami kellő vitalitást és egyensúlyt tud teremteni, napi gyakorlás mellett. Ha betartjuk az ízületi határokat, a légzési sorrendet, akkor nem tudunk bajt okozni magunknak.

Vélemény, hozzászólás?