Amikor még élt nagyapám büszkén meséltem neki, hogy mennyit kerékpároztam, merre jártam és hogy imádom ezt a mozgást. Ő a maga nyugodt stílusában gratulált nekem, majd elmesélte, hogy amikor fiatal volt, az 1940-es évek végén minden nap 30 km tekert be dolgozni, majd 30 km haza. Minden nap letekert 60 kilométert. Minden nap mozgott, úgy telt a napja, hogy még ha nem is sportnak fogta fel, de átmozgatta a testét. Mindez két generációval korábban történt csak. Ma, ha ingázunk is a munkahelyre azt jellemzően nem mozogva tesszük. Ülünk az autóban, a vonaton, a buszon. Legtöbbünk a munkahelyén is ülő munkát végez. Majd hazaérünk és általában esténként is üléssel töltjük az időt, leginkább a tévé vagy számítógép előtt. Mennyire megváltozott 50-70 év alatt az életünk. A szervezetünk azonban nem úgy lett megtervezve, hogy hosszú távon ülő testhelyzetben legyen.

Gondoljunk csak bele, hogy a törzsfejlődésünk folyamán hány ezer év telt el, amig a homo habilisből homo erectus lett, majd homo sapiens. Több ezer évről beszélünk, több ezer generációról, ahogy változott a testünk, felépítésünk. Az elmúlt pár tíz év, csak porszem ezekhez képest, még is hatalmas változás következett be a mindennapjainkban, máshogy terheljük a gerincünket az ülő munkával, lényegesen kevesebb fizikai munkát végzünk, mint például kapálás, kézi mosás, melyek segítették a nőket abban, hogy az adott munkafolyamat miatt a felső testük mozogjon, így az emlőrákban is lényegesen kevesebben szenvedtek. De ugyanez érvényes a férfiakra is. Azzal, hogy nem sétálunk, nem mozgatjuk az alsó részünket, így jelentősen több a prosztata rákban szenvedők száma.

Ha napi 5-8 órát ülünk folyamatosan az rossz hatással van a gerincünkre és a csípönkre. Megjelennek a gerincbetegségek, porckorong sérülések, lumbágó, ízületi kopás és az ínak fájdalma. De olyan betegségek is kialakulhatnak, mint a trombózis, veseelégtelenség és a szívmegnagyobbodás. A folyamatos ülő munka kevés fizikai tevékenységgel jár, azonban a szellemi munkához is energiára van szükség. Így a rendszeresen eszünk, könnyebben nassolunk, mert elérhető távolságra van tőlünk. A lelassult anyagcsere miatt testünk nem dolgozza fel az elfogyasztott ételeket, így könnyebben elhízunk és alakulhat ki cukorbetegség.

A szerveink körüli izmok mozgásának nagy hatása van az adott szerv működésére. Talán érthető, hogy mennyire fontos a napi szintű mozgás. A jelenlegi világunk elkényelmesít minket. Ma már csak egy gombot kell megnyomni a mosógépen, hogy kimossunk, napi szinten akár nyolc órát is ülünk autóban, munkahelyen, otthon. Ahhoz, hogy ezt ellensúlyozzuk olyan mozgást kell végeznünk, ami segít abban, hogy a gerincünket és a csípönket tehermentesítsük, erősítsük. Olyan mozgást kell végezni, ami nem csak az összes izmunkat mozgatja át, hanem a szerveink melletti izmokat is. Olyan mozgást, ami segít abban, hogy az energia eljusson mindenhova a testünkben ellátva a szerveinket megfelelő energiával. A csikung mindebben tökéletesen tud segíteni. Lassú mozdulataival átmozgatja az egész tested. A légzés összehangolásával növeled az energiaszinted. A képzeleted pedig segít abban, hogy az energia megfelelően áramoljon a meridián rendszeredben. A mai világunkban nagyon nagy szükség van a csikung napi gyakorlására. Sokkal nagyobb szükség, mint régen. Ha valaki nem mozog nap mint nap, nem végez a korának megfelelő átmozgató gyakorlatokat, rutinokat, akkor kiteszi magát annak, hogy számos betegség kialakuljon fizikai szinten a szervezetében. Ha szeretnéd megelőzni mindezt, vagy tenni ellene, akkor minél előbb kezdj el mozogni, kezdj el csikungozni. Ebben segít ez a honlap is, számos tanfolyammal.

Facebook
Pinterest

Ehhez az oldalhoz egy komment érkezett

  1. Szántó Béláné

    Ez így igaz. Mióta csikungozok sokkal jobban vagyok több az energiám frissebb a mozgásom,egyszerűen sokkal jobban érzem magam. Ha tehetem naponta 2szer végzem a gyakorlatokat!! Köszönöm István hogy megtanulhattam a csikungot!!

Vélemény, hozzászólás?