Amikor még élt nagyapám büszkén meséltem neki, hogy mennyit kerékpároztam, merre jártam és hogy imádom ezt a mozgást. Ő a maga nyugodt stílusában gratulált nekem, majd elmesélte, hogy amikor fiatal volt, az 1940-es évek végén minden nap 30 km tekert be dolgozni, majd 30 km haza. Minden nap letekert 60 kilométert. Minden nap mozgott, úgy telt a napja, hogy még ha nem is sportnak fogta fel, de átmozgatta a testét. Mindez két generációval korábban történt csak. Ma, ha ingázunk is a munkahelyre azt jellemzően nem mozogva tesszük. Ülünk az autóban, a vonaton, a buszon. Legtöbbünk a munkahelyén is ülő munkát végez. Majd hazaérünk és általában esténként is üléssel töltjük az időt, leginkább a tévé vagy számítógép előtt. Mennyire megváltozott 50-70 év alatt az életünk. A szervezetünk azonban nem úgy lett megtervezve, hogy hosszú távon ülő testhelyzetben legyen.

Gondoljunk csak bele, hogy a törzsfejlődésünk folyamán hány ezer év telt el, amig a homo habilisből homo erectus lett, majd homo sapiens. Több ezer évről beszélünk, több ezer generációról, ahogy változott a testünk, felépítésünk. Az elmúlt pár tíz év, csak porszem ezekhez képest, még is hatalmas változás következett be a mindennapjainkban, máshogy terheljük a gerincünket az ülő munkával, lényegesen kevesebb fizikai munkát végzünk, mint például kapálás, kézi mosás, melyek segítették a nőket abban, hogy az adott munkafolyamat miatt a felső testük mozogjon, így az emlőrákban is lényegesen kevesebben szenvedtek. De ugyanez érvényes a férfiakra is. Azzal, hogy nem sétálunk, nem mozgatjuk az alsó részünket, így jelentősen több a prosztata rákban szenvedők száma.

Ha napi 5-8 órát ülünk folyamatosan az rossz hatással van a gerincünkre és a csípönkre. Megjelennek a gerincbetegségek, porckorong sérülések, lumbágó, ízületi kopás és az ínak fájdalma. De olyan betegségek is kialakulhatnak, mint a trombózis, veseelégtelenség és a szívmegnagyobbodás. A folyamatos ülő munka kevés fizikai tevékenységgel jár, azonban a szellemi munkához is energiára van szükség. Így a rendszeresen eszünk, könnyebben nassolunk, mert elérhető távolságra van tőlünk. A lelassult anyagcsere miatt testünk nem dolgozza fel az elfogyasztott ételeket, így könnyebben elhízunk és alakulhat ki cukorbetegség.

A szerveink körüli izmok mozgásának nagy hatása van az adott szerv működésére. Talán érthető, hogy mennyire fontos a napi szintű mozgás. A jelenlegi világunk elkényelmesít minket. Ma már csak egy gombot kell megnyomni a mosógépen, hogy kimossunk, napi szinten akár nyolc órát is ülünk autóban, munkahelyen, otthon. Ahhoz, hogy ezt ellensúlyozzuk olyan mozgást kell végeznünk, ami segít abban, hogy a gerincünket és a csípönket tehermentesítsük, erősítsük. Olyan mozgást kell végezni, ami nem csak az összes izmunkat mozgatja át, hanem a szerveink melletti izmokat is. Olyan mozgást, ami segít abban, hogy az energia eljusson mindenhova a testünkben ellátva a szerveinket megfelelő energiával. A csikung mindebben tökéletesen tud segíteni. Lassú mozdulataival átmozgatja az egész tested. A légzés összehangolásával növeled az energiaszinted. A képzeleted pedig segít abban, hogy az energia megfelelően áramoljon a meridián rendszeredben. A mai világunkban nagyon nagy szükség van a csikung napi gyakorlására. Sokkal nagyobb szükség, mint régen. Ha valaki nem mozog nap mint nap, nem végez a korának megfelelő átmozgató gyakorlatokat, rutinokat, akkor kiteszi magát annak, hogy számos betegség kialakuljon fizikai szinten a szervezetében. Ha szeretnéd megelőzni mindezt, vagy tenni ellene, akkor minél előbb kezdj el mozogni, kezdj el csikungozni. Ebben segít ez a honlap is, számos tanfolyammal.

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest

Ehhez az oldalhoz egy komment érkezett

  1. Szántó Béláné

    Ez így igaz. Mióta csikungozok sokkal jobban vagyok több az energiám frissebb a mozgásom,egyszerűen sokkal jobban érzem magam. Ha tehetem naponta 2szer végzem a gyakorlatokat!! Köszönöm István hogy megtanulhattam a csikungot!!

Vélemény, hozzászólás?