You are currently viewing Mi a boldogságunk gátja?

Mi a boldogságunk gátja?

Az emberi természet alapeleme, hogy a boldog szeretne lenni. Ugyan a legtöbb ember nem is tudja megfogalmazni, hogy mi is a boldogság. De talán ez a kisebb gond, hisz ezzel már filozófusoknak is meggyűlt a gondjuk. A nagyobb, hogy sokan arra sem tudnak válaszolni, hogy mi tenné őket boldoggá. Legtöbbünk fejében az a válasz áll, hogy a pénz, az anyagi gazdagság, mert az gondtalanná tesz. Azonban a boldogság ennél jóval több és egyben jóval kevesebb is. Véleményem szerint a boldogság a pillanatokban lakozik, amikor meglátjuk a reggeli napfényben a páracsepp csillogását, amikor a kutyánk csaholva köszönt, vagy gyermekünk szeme csillogón tekint felénk. Ilyen pillanatok lehetnek egy önfeledt játék, amibe belefeledkeztünk, mert jól esett, vagy akár egy olyan tevékenység, ami annyira lekötött minket, hogy észre sem vettük az idő múlását, mert annyira élveztük. Sorolhatnám tovább, de talán mindenkinek érthető, hogy egy-egy ilyen pillanat el tudja feletetni velünk a mindennapok gondját és valahol ezt már boldogságként aposztrofálnánk.

Ha boldog életről álmodunk, akkor sok ilyen pillanatot kell megélnünk. De hogyan tehetjük ezt? Mi állhat ennek az útjában? Leginkább önmagunk. Hisz csak rajtunk múlik, hogy belül miként éljük meg a pillanatokat, észre tudjuk-e venni a szépet, szánunk-e időt olyan tevékenységekre, amikbe belefelejtkezhetünk. Mindig lehet találni kifogásokat, okokat, arra hogy miért nem tudunk boldogok lenni. De ez leginkább azért van, mert a boldogság ellenkező érzései erősebbek, kényelmesebben ott lakoznak bennünk. Ilyen érzések a harag, a düh, a sértődöttség, a bánat, a félelem, a bűntudat, a közömbösség vagy a csalódottság. Ha sok ilyen érzés kavarog bennünk, akkor ezek meggátolják azt, hogy megtaláljuk azt, ami számunkra örömet jelent. Mit lehet ilyenkor tenni?

Egyrészt szembe kell nézni a negatív érzésekkel. Hisz ezek az érzések is belőlünk jönnek. Sok esetben más ember váltja ki, hisz valakire haragszunk, mert bántó dolgokat mondott, vagy félünk egy komoly betegség miatt a haláltól és így tovább. Természetesen, ha ezen dolgok mögé nézzünk akkor valahol minden belőlünk indul ki és ér is el minket. De most ne menjünk le ilyen mélyre. Azonosítsuk be a negatív érzésünket. Például dühösek vagyunk, mert a párunk megbántott, azt mondta, hogy… vagy, mert a főnökünk nem minket dicsért meg, hanem a kollégánkat, pedig mi végeztük el azt a feladatot. Sok-sok olyan esemény lehet, ami bánatossá, haragossá tesz, vagy a fenti érzéseket kelti életre. Ilyenkor írjuk le ezeket egy füzetbe. Legyenek konkrét dolgok. Nem kell regényt szánni nekik, elég egy-egy mondatba összefoglalni, hogy mi az, ami kihozott a sodromból, mi az ami bánt, mitől félek, stb.  Minden nap vezesd ezt a kis füzetet. Elég akár címszavakban leírni, de a lényeg, hogy írd le. Majd egy hónap múlva lapozz vissza, és olvasd el, hogy 30 nappal ezelőtt mi volt az, ami bántott, amitől féltél. Vizsgáld meg magad, hogy még mindig rossz érzéssel tölt-e ez el és azt is vizsgáld meg, hogy mi az, aminek már nincs jelentősége, nem vált ki semmi negatív érzést. Ezeket húzd ki. Ha marad pár dolog a listán, akkor ezekhez térj vissza pár hónap múlva, tekints rájuk. Idővel a legtöbb ilyen érzés jelentőségét veszti. Esetleg jókat mosolyogsz magadon, hogy akkor ez és az kihozott a sodrodból. Ha ezt meg tudod tenni, akkor jó úton haladsz, hogy fejlődj. Önmagad fogod fejleszteni. Hisz szembesülsz azokkal a dolgokkal, amik negatív érzéseket váltottak ki benned, de azzal is szembesülsz, hogy a jelenben ez már érdektelen. A következő hasonló szituációban, már kevésbé fogsz megbántódni, félni vagy dühös lenni.  Ami idővel azt eredményezi, hogy kevesebb negatív érzéssel éled az életed, ami segít észre venni a szépet és a jó dolgokat, amik a boldog pillanatokhoz vezetnek.

Ha ez már működik, akkor jó úton haladsz. De még messze nem lesz elég a boldogabb élethez. Ugyanis vannak olyan érzések, amik olyan mélyek, hogy nehezen lépünk túl rajtuk. Vagy folyamatosan generálódnak. Ilyenek a kapcsolatok által szült nehézségek, legyen az férj-feleség, testvérek között, vagy szülő-gyermek örökös harca, bántalmai, küzdelmei. Ilyen helyzeteket nehéz megoldani, mikor kinek van igaza, a sok igazság közül, csak nézőpont kérdése, hogy valóban kinek van igaza, ha egyáltalán igaza van. Ezeket hangos szóval nem lehet megoldani. Ami segíteni tud, a megbocsájtás. Az egyik legnehezebb dolgok az életben, azonban ez is tanulható és fejleszthető. A legszebb az egészben, hogy minél többször tudsz valakinek megbocsájtani, úgy fejlődik a lelked, lesz erősebb és hozza elő magát a boldogság érzését. Kevés olyan bűn van a világon, amit ne lehetne megbocsájtani. Érveket persze lehet felhozni és szélsőségeket kiragadni. Legtöbbünk életében szerencsére nem ilyen eseményekről kell döntenünk, hogy megbocsátjuk vagy nem. Ez is csak rajtunk múlik és az érzelmi intelligenciánkon. Gondoljunk csak bele, a vallások is ezt sugallják és ezen alapszanak. Ha képesek vagyunk megbocsájtani embertársainknak, azzal saját érzéseinket is tisztára mossuk. Ami szintén ahhoz vezet, hogy több boldog pillanatot élhessünk meg nap, mint nap.

A harmadik dolog, ami segíteni tud rajtunk, ha képesek leszünk félelem nélkül élni. Azaz nem félni minden naptól, attól, hogy mi lesz, ha betegek leszünk, mi lesz, ha nem lesz elég pénzünk, mi lesz, ha már nem szeretnek, mi lesz, ha meghall a szeretett szülőnk, gyermekünk, stb. Ezen úgy lehet dolgozni, ha kialakítjuk a pozitív gondolkodásunkat és mindenben a jót keressük. Nem azon gondolkodunk, hogy mi lesz, ha… hanem azon, hogy milyen jó nekünk, mert most egészségesek vagyunk, mert most mindent meg tudunk beszélni, segíteni egymást. Ezzel el tudjuk érni, hogy ne a jövőbe keringjenek a gondolataink. Vagy ha már oda tévednek, akkor is pozitív képeket lássanak. Azt, hogy akkor mit fogunk megtenni, együtt, egymásért, stb.

Az ember legnagyobb ellensége saját elméje, ami gerjeszti a negatív képeket, érzéseket. A jó hír, hogy ezen lehet változtatni és dolgozni rajta. Persze nem egyszerű és tényleg változni kell hozzá, de ha a fenti dolgokra figyelünk, akkor az már egy jó út. Mindebben tud segíteni a megfelelő meditáció, ami segít megtalálni a békét magunkkal és utat mutatni, hogy mit tegyünk, valamint az olyan módszerek is, mint a jóga vagy a csikung.

Az, hogy boldogok voltunk, vagyunk vagy leszünk, az csak is rajtunk múlik. Más nem fog helyettünk megbocsájtani, nem fogja megoldani a félelmeinket, a negatív érzéseinket. Ha a matematika nyelvén közelítem meg a témát, vond ki az egyenletből azt a tényezőt, ami megkeserít (negatív hírek, rossz társ, gyűlölt munkahely). Csak a jó dolgok felé irányítsd a figyelmed, azok iránt, amik boldoggá tesznek. Még egy komoly betegséget is le lehet győzni, ha csak pozitív képeket vizualizálsz. De ez már egy másik téma…

Facebook
Pinterest

Ehhez az oldalhoz egy komment érkezett

  1. Káplár Béláné (Magdi)

    Kedves István!
    Nagyon hasznos gondolatok és tanácsok. Ki fogom próbálni a jegyzetelős módszert. Jó ötlet. Szeretem a cikkeidet, mert mindből lehet tanulni. Jó lenne, ha sokan olvasnák ezeket.

Vélemény, hozzászólás?