Amíg fiatal az ember nem is tudja igazán milyen is az, hogy rendszeresen elfelejt dolgokat, a memóriája cserben hagyja. Ahogy öregszünk az agyunk már nem olyan hatásfokkal dolgozik, mint fiatalon. Ugyanis az agyunk neuronokból áll, és ezek úgynevezett tüzelése azt jelenti, hogy épp elektromos vagy elektrokémiai reakcióba lépnek egymással. Szinapszisokon keresztül üzennek egymásnak, kapcsolatot létesítenek, és ezek a kémiai jelek végül bevonnak más, a közelben lévő neuronokat. Ez a tüzelő neuronokból álló mintázat és erősség befolyásolja a memóriánkat is. Ahogy öregszünk ezek az idegi kapcsolatok gyengülnek. Erre hatással van az öregedés mellett az életmódunk is. Ha stresszesek a mindennapok, egyszerre sok mindenre kell figyelnünk, gyakran kimennek a dolgok a fejünkből. Azonban, ha tartós stresszben élünk, akkor a szervezetünkben megnő a kortizolszint. Ez a stresszhormon, amely feladata vészhelyzetben a túlélés biztosítása, hatással van a hippokampuszra és az agy más olyan részeire is, melyek az emlékezetért felelősek. Amikor szorongunk egyébként is nehezen tudunk összpontosítani. Gondoljunk csak a vizsgadrukkra. Olyankor azt érezzük, hogy semmit sem tudunk. A stressz mellett a depressziónak, az alvászavaroknak és persze a sok gyógyszerfogyasztásnak is lehet mellékhatása a memóriazavar. Idősebb kórban pedig az alzheimer kór, mint betegség is megjelenhet.

Azonban az agyunk egy csodálatos gépezet, amit ha kellően edzünk, hasonlóan, mint az izmainkat, akkor erősebben és jobban fog teljesíteni. Ez fordítva is igaz. Ha elhanyagoljuk és nem dolgoztatjuk, akkor hasonlóan, mint egy begipszelt láb esetén az izom sorvadni kezd, úgy az agyunk is szép lassan leépül. Egyszerűen az idegsejtek nem megfelelően kommunikálnak egymással, amik miatt romlik a memóriánk, kevés ideig tudjuk fenntartani a figyelmünket. Ez pedig idővel az életminőségünkre is rányomja a bélyegét. Ha nem fejlesztjük folyamatosan a legfontosabb erőforrásunkat, nehezen fogunk eredményeket elérni úgy a személyiségfejlődés területén, mind pedig az élet más aspektusait tekintve.

A jó hír, hogy az alábbi 8 módszerrel hatásosan tudjuk edzeni az agyunkat:

Jobb és bal kéz használata

Gondot szokott okozni, hogy melyik a jobb vagy bal kezed? Bármilyen meglepő, az emberek 50-60% rendszerint keveri az irányokat. Ha nem is állandóan, de bizonyos pillanatokban, főleg hirtelen döntéseknél, mindenkivel előfordulhat, hogy nem tudja merre van a jobb vagy a bal. Az agyunkat jól lehet edzeni azzal, ha erre tudatosan figyelünk és rákényszerítjük, hogy dolgozzon. Erre jó gyakorlat lehet, ha a bal kezedről átteszed az órád a jobb kezedre. Minden alkalommal, ha megnézed az időt, az agyad nem kell semmilyen erőfeszítést tegyen ezen folyamat végrehajtásához, mert berögzött mozdulattá vált, mint egy reflex. És amit reflexből csinálunk, az nem tudatosul, azaz nem gondolkodunk rajta. Ugyanígy van az autóvezetéssel is. Nem gondolkodunk azon, hogy ha sebességet váltunk, akkor melyik láb és kéz mit csináljon. Mert már megszokásból megy. De ez igaz az élet több területén is, mint a telefonálás, főzés, fogmosás, stb. Azzal, hogy átteszed az órát a másik kezedre, minden alkalommal gondolkodásra bírod az agyad, mielőtt cselekednél. Még jobb, ha cserélgeted havonta. További lehetőségek, ha a telefonodon bal kézzel írod az üzeneteket, ha jobb kezes vagy és fordítva. Vagy bal kézzel mosol fogat, stb.

Tájékozódj eszközök nélkül!

Az életünk mindennapi része, hogy ha valahova el akarunk jutni, akkor beütjük az okostelefonunkba és az szépen odavezet. A GPS hatalmas találmány, azonban annyira megkönnyíti a tájékozódást, hogy az agyunk azon részét, ami ezért felel, már nem is használjuk. Pedig a térbeli mozgás, eljutni A pontból B-be az agyunkat kihívás elé állítja. Ha nagyvárosban laksz, akkor menj más útvonalon a munkába! Ne a berögződött autópilóta üzemmódban közlekedj, dolgoztasd az agyad. Inkább indulj korábban, nem baj, ha kerülővel érsz oda. Ha gyalog jársz vagy túrázol, akkor nézd meg az égtájakat, hova kell eljutni és old meg gps nélkül.

Minden nap tanulj valamit!

Szeretem azt hangoztatni, hogy egyetlen dolgot nem tudnak elvenni tőlünk, a tudást. Valamint a legjobb befektetés az életben, ha magunkba fektetünk, azaz tágítjuk a tudásunkat. Nem utolsó sorban a tanulással folyamatosan tornáztatjuk az agyunkat. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Akár az interneten keresztül új szavakat, kifejezéseket keresünk és minden nap megtanulunk egy új szót. Vagy letöltünk egy alkalmazást és minden nap tanulunk idegen nyelven egy mondatot. De tanulhatsz egy új mozgásformát, ebben én is tudok segíteni. Nem csak az agyad, de a tested is javulni fog. A tanulással nem csak edzed, hanem táplálod is elmédet. Mert az agy is olyan, mint egy motor – üzemanyagra van szüksége.

Mozogj változatosan!

Ha már az előbb a mozgásnál tartottam. A mozgás önmagában jó hatással van az agyra. Amerikában több egyetemen is kutatták a témát. Arra a következtetésre jutottak, hogy már egy 20 perces testmozgás is segíti az agy működését. A mozgás egyenlő magasabb szívfrekvencia, több vér (így oxigén) az agyban – ilyen egyszerű ez. Mozgás alatt ugyanakkor hormonok is szabadulnak fel a testben, ami a relaxációt, a tanulást, és az idegi jelátvitelt is javítja. Bármilyen mozgás jó, de még jobb az, ahol keresztirányú mozgást is végzünk. Sétálj úgy, hogy a karjaidat lengeted közben, vagy végezz mellúszást, csikungot, jógát vagy csak fuss! Volt már úgy Veled, hogy egy futás vagy úszás közben jutottak eszedbe nagyszerű ötletek? Nem véletlen. Az agyunk máskép működik mozgás közben. Számos biológiai folyamat megy végbe a testünkben ilyenkor, amik az agyunkra is jó hatással vannak. A tánc egy olyan mozgás, ami kimondottan serkenti az elmét. Minél komolyabb koreográfiát tanulsz meg, annál jobban kell használni a fejed, hogy ne téveszd el, hogy összhangban legyen a kar és a láb. Ami lehet az elején nehéz, de gyakorlással egyre jobban menni fog.

Tanulj meg hangszeren játszani!

A hangszerjáték hihetetlen komplex feladat elé állítja az agyat, amely több érzékszerv együttműködését igényli. A hangszeres zenészek agya játék közben óriási mennyiségű, több különböző érzéki modalitáshoz tartozó információt dolgoz fel párhuzamos módon. Gondoljunk csak bele, egy zongoristának egyszerre kell olvasnia a kottát, elképzelnie a fejében a megszólaltatandó zenét, megtalálnia a hangokat a billentyűzeten, és megterveznie az ujjak és a láb mozgását, miközben folyamatosan figyelnie kell a hangzást, és annak megfelelően módosítania a hangerőt és a pedálhasználatot. Japán tudósok felmérése alapján, azon zenészek, akik hallás után tudnak játszani, azoknak memóriájuk is sokkal jobban működik és könnyebben tanulnak nyelveket. Nem utolsó sorban önmagában a zene hallgatása magában foglalja a jobb oldali hallókéreg és a szomatoszenzoros rendszer feldolgozótevékenységét, és kiterjed a frontoparietális hálózatra is. De olyan területeket is aktivál és módosít, mint például az agytörzs. A zene, illetve a zenei stimuláció gazdagsága és feldolgozása során serkenti a kognitív működést. Ezeknek a hatásoknak az összeadódása vagy kölcsönhatása megmagyarázhatja a zenei aktivitás különböző szinteken megfigyelt előnyeit a normál agyműködésben. Régi teória, hogy a zene emlékeztető eszközként szolgálhat más információk tárolásához. Az iskolában a gyerekek énekelve tanulják az ábécét, és többször felmerült már az a gondolat is, hogy a szabályokat vagy az idegen nyelvet is énekelve sajátítsák el. A zene és a zenélés az egyik leghatásosabb módszer a memória fejlesztésére.

Játssz!

Sokfajta memóriajáték létezik. Ma már a mobilunkra is tudunk ilyeneket letölteni, amikkel tudjuk edzeni az agyunkat. A sudoku az egyik leghatékonyabb játék erre. De a memória javításának és az elbutulás elkerülésének egyik legkönnyebb módja a keresztrejtvényfejtés. Idős emberekkel végzett kutatások kimutatták, hogy aki rendszeresen fejtett keresztrejtvényt, mintegy 2,54 évvel tudták késleltetni a memória deficit megjelenését. Egy másik kutatás a témában pedig arra világított rá, hogy a keresztrejtvényfejtés közben formálódó új neuron kapcsolatok csökkentik az Alzheimer-kór okozta agykárosodást. A társasjátékok is nagyon hatékonyak tudnak lenni. A szabályok megtanulása és memorizálása meglehetősen nagy kihívás agyunk számára, éppen ezért remek lehetőség ahhoz, hogy trenírozzuk memóriánkat. A sakk a  legintellektuálisabb és legnagyobb szellemi kihívásokkal teli játék a világon. Nem véletlenül rendeznek belőle már évtizedek óta világbajnokságot is. Komplex tanulási módszerek, analitika és az ellenfél rövid idejű feltérképezése és kielemzése szükséges ahhoz, hogy bejósoljuk a következő lépéseket. A lépések variációjának végtelen lehetőségét kell kiszámolni és megtervezni, így igencsak igénybe veszi memóriánkat. A sakkal így sokat tehetünk az egészségünk megőrzése érdekében.

Mondj le dolgokról!

Sok olyan tevékenység van, ami negatívan hat az agyunkra. Például a tévénézés tudományosan bizonyítottan butit, ugyanis az agyi munka csökkenését jelenti. A „tévézés” egy olyan kommunikációs forma, ahol az üzenet semmilyen erőfeszítést nem feltételezve hatol az elmébe. Nem beszélve arról, hogy ez az üzenet kevés esetben bizonyul kifejezetten elmecsiszoló jellegűnek. Az alkoholról is számtalan tanulmány megállapította, hogy káros az agyi funkciókra. Az egészséges étkezéstől az agyad is egészségesebb lesz. Az egészségesebb agy pedig hatékonyabban működik. A hatékonyabban működő agy jobban képes tárolni és előhívni az emlékeket. Tehát érdemes lemondani az egészségtelen gyors- és zsíros ételekről. Fogyasszunk kevesebb húst és több zöldséget.

Végezz agytorna gyakorlatokat!

Micsoda? Az agyat meg lehet tornáztatni? Igen, meg lehet, és ez fontos szerepet játszik a memória fejlesztésében. Az agytorna tulajdonképpen a szokásosnál keményebb munkára serkenti az agyat. Az agytorna gyakorlatok között találhatunk egyszerűbbeket, és nehezebbek is. Yoshiro Tsutsumi professzor által kifejlesztett gyakorlatokat most már idehaza is megtanulhatod. A módszer alapja az ujjainkból közvetlenül az agyba jutó stimuláció megfiatalítja a testet és hatékonyabbá teszi az agyat. Minden ujjbegyben több, mint 3000 mechanoreceptor található, amelyek olyanok, mint az autópályák. Az agy érzékszervi kérgéhez szállítják az információkat. Amikor ujjgyakorlatokat végzel, javítod a szinapszis kapcsolatokat, hatsz a neuronokra, amik nagyszerűek az agy működésének. Az ujjgyakorlatokat különböző kineziológiai keresztmozgásokkal, kar és lábgyakorlatokkal egészítettem ki a tanfolyam keretében. Ha ezeket a gyakorlatokat végzed, akkor a fenti tanácsokra nincs is igazán szükség. Jobban mondva mindegyik nagyon hasznos, és a mozdulatoknak hála könnyebben fog menni a nyelvtanulás, a sportolás, a zenélés, a tánc, nem utolsó sorban az elméd fókuszáltabb lesz. Ha meg szeretnéd tanulni a módszert, akkor kattints a gombra.