You are currently viewing Csikung története

Csikung története

Egy ember mozdulatlanul áll egy fa előtt, csukott szemmel, tenyérrel a kéregnek támaszkodva, összeszedetten, mélyet lélegzik. Kicsit arrébb egy idős nő óvatosan az ég felé emeli a karját, mintha egy láthatatlan energiát gyűjtene össze a tenyereivel. Aztán kezei lassan ereszkednek lefele, előbb az arca, majd a mellkasa elé, majd eléri a hasát, újra széttárja a karját, látszik, ahogy szívja be lassan a levegőt és kezdi újra az éteri gesztusait. Kicsit arrébb egy embercsoport mély magánhangzókat, „o”, „a” vokalizál, a hangok egymást követik, lassú mozdulatok kíséretében, egy megbabonázó balettszerű táncot láthatunk. Kínában vagyunk, egy nyilvános parkban, reggel hat óra van, és ezek az emberek a csikungot gyakorolják. Egy olyan mozgást, amely hajnalban a híres tajcsi csuannal egyidőben, váll váll mellett zajlik. Az utóbbinál kevésbé ismert csikung hírneve és gyakorlóinak száma az elmúlt években érezhetően még nyugaton is nőtt. Több néven is emlegetik, mint energiatorna, egészségügyi gyakorlat, légzéstechnika, jóléti módszer vagy mozgó meditáció. Bár egyik sem fedi a valós képet, talán az összes keresztezése. Története is misztikus, mint ahogy a gyakorlatok maguk is, hisz a csikung az energiával való munkálkodást is jelenti. De honnan ered a csikung és milyen hatások érték a történelem folyamán?

Sok helyen lehet olvasni azt, hogy a csikung több ezer évre nyúlik vissza. Egyes leírások szerint, már i.e. előtt 2900-ról is találtak feljegyzéseket, amik a csikung eredetéhez nyúlnak vissza. Azonban tudni kell, hogy az akkor művelt gyakorlatoknak más volt a nevük. Mint például xing-qi (azaz a csi keringetése), tui-na (kilégzés és belégzés), jing-zuo (mozdulatlanul ül). A valóságban, csak a 20. század közepén fogadták el széles körben minden ilyen gyakorlatra egyöntetűen a csikung elnevezést.

Több korszaka és állomása van a csikungnak, annak fajtái szerint lebontva pedig még izgalmasabb egy többezer éves rendszert vizsgálni. A Han dinasztiát megelőzően két fő tudományos irányzat létezett Kínában. Konfuciusz (i.e.551-479) nézeteit és kutatásait népszerűsítő, később csak konfuciánusnak nevezett tanítás, ami az emberi érzelmeket vizsgálta, illetve a másik iskola a taoizmus néven vált később ismertté, mely a Han dinasztia ideje alatt már vallássá nőte ki magát a buddhizmussal való keveredés miatt. Innentől a vallásos csikung lett erőteljesebb, ugyanis jellemzően szerzetesek kutatták, annak hasznosságát. Ennek megfelelően találkozhatunk tibeti, buddhista és taosta csikunggal is. A Han dinasztia előtti időkben a csikung lényege az egészségmegőrzés volt. Ugyanis mindkét irányzat úgy vélte, hogy a betegségek okozója a mentális és érzelmi túltengés. Milyen érdekes, hogy már abban az időben ezzel foglalkoztak az akkori „tudósok”, amit a mai kutatók csak most támasztanak alá és egyre inkább előtérbe kerül, hogy az érzelmeink betegítenek meg bennünket. Pedig már az ősi Kínában úgy vélték, hogy ha nem nyugodt és békés az elme, akkor a szerveink nem működnek megfelelően. A depresszió például gyomorfekélyt és emésztési zavart okoz, míg a düh a májunk elégtelen működéséhez vezet. Már akkoriban rájöttek arra, hogy ha a gondolatainkat és érzéseinket tudjuk szabályozni, sokkal egészségesebbek lehetünk. A csikungot és a meditációt használták, hogy elérjék az elme szabályozását. Úgy vélték, ha az elmét, a testet és a légzést összhangba hozzuk, uralmunk alatt tartjuk, addig a csi áramlása akadálytalan.

A Han dinasztia után a taoizmus is átalakult, a vallásos gondolatok jobban átjárták. Abban hittek, hogy a csi erősíthető, az élet pedig meghosszabbítható. Az akkori átlagéletkort valóban sikerült kitolniuk ezen vallási irányzatoknak. A fő cél a megvilágosodás volt, valamint úgy képzelték, hogy a szellem táplálásával elérhető, hogy az túlélje a fizikai testet. Ekkor fejlesztették ki a Velőtisztító csikungot, ahol a csit a homlokba áramoltatják, ahol a szellem lakozik és az agyat magasabb energiaszintre emelik. Akkoriban ezeket a gyakorlatokat csak nagyon kevés pap ismerte. A tibeti szerzetesek jelentős szerepet vállaltak ezen gyakorlatok megőrzésében.

Három fő vallási csikung irányzat létezett. A buddhista csikung, mely Indiából áramlott be Kínába. Ezen irányzatoknál a test edzése is fontos szerepet kapott, ugyanis a kínai szerzetesek nagyon gyengék és betegesek voltak, ezért elkezdték a testüket is edzetni. A Shaolin papok nem csak egészségesebbek lettek, hanem a fizikai erejük is növekedett. A harci csikung ebben az időben vált egyre ismertebbé és fejlődött később harcművészetté, számos irányzat nőtt ki belőle.

A tibeti csikung a meditáció és a harci művészet titkos tudása volt, amit Mi Zong-nak, azaz titkos stílusnak is neveztek. Azonban a fő céljuk a buddhaság elérése volt, a valódi spirituális fejlődés. A taoista vallásos csikung a buddhista csikungon alapult és a megvilágosodást helyezte előtérbe.

A Song dinasztia idején a Shaolin rendszer egyre több csikung gyakorlatot használt. Yue Fei tábornok ekkor fejlesztette ki, saját csikung rendszerét a Ba Duan Jin-t, amit 8 brokáttekercs néven is ismerünk. Elsősorban a katonák edzettségére találta ki, hogy egy erősebb hadsereg tudja védeni a császárt.

A vallási irányzatok mellett a csikungot tanulmányozó csoportok közül az orvosok tettek a legtöbbet a csikung fejlesztéséért. Ők nem csak egészségmegőrzésre, hanem gyógyításra is használták a csikungot. Az akupunktúra, a meridiánrendszer, az öt elem tana elméletek gyakorlati kísérletezésével, arra jutottak, hogy kevés a papok által üldögéléssel és csendes meditációval való foglalkozás, hogy a betegségeket gyógyítsák. Véleményük szerint a csi keringésének fokozásához mozgás is szükséges. Az orvosok azt bizonyították, hogy a rendszeres testmozgást végző emberek sokkal ritkában betegedtek meg, a testük lassabban öregedett, a szervekben a csi keringese fokozódott, mint azoknál, akik csak üldögéltek. Így az öt elem tana szerint olyan gyakorlatokat dolgoztak ki, amikkel gyógyítani is lehetett. A mozgások némelyike egyes állatok jellemző mozdulataihoz is hasonlítottak. Megfigyelték az állatokat, hogy azok miként védik meg magukat a vadonban, az ösztön ugyanis a csi keringését fokozza, ami az emberekből már kiveszett. Az egyik legismertebb ilyen állatmozgásokat utánzó gyakorlatsor az Öt állat mozgásrendszer.

Az orvosi csikungban használt gyakorlatok nagyban hasonlítanak az egészségmegőrző csikungban használtakhoz. Ez adódik abból is, hogy a betegségek kialakulásához a csi kiegyensúlyozatlansága vezet. Amennyiben megreked a csi és a szerv károsodik, az egészségmegőrző csikung gyakorlatok alkalmasak a csi keringés helyreállítására. Ám, ha a betegség már annyira előrehaladott, hogy a fizikai szervek károsodnak, akkor a helyzet válságos. Ilyenkor az orvosi csikung gyakorlatokra van szükség, valamint azt kiegészítő kezelésekre, mint az akupunktúra, köpölyözés vagy gyógynövények használata, végső esetben műtét. Az orvosi csikung gyakorlatok a gyógyulási folyamatokat képesek felgyorsítani, illetve magát a betegséget gyógyítani.

A történelem során a három irányzat egymás mellett fejlődött. Hol az egyik, hol a másik dominált. A Ming dinasztia idején inkább az orvosi csikung fejlődött, míg a Csing dinasztia idején a harci csikung volt az elterjedtebb. A 19. században a nyugati orvoslás megjelent Kínában is, így a csikung háttérbe szorult. A 20. század elején ismét egyre többet használják a csikung kifejezést. Az 1930-as években megjelent az első klinika, amely a csikung terápiás gyakorlatként történő felhasználására épült, de az 50-es évektől ismeri el a kínai egészségügyi minisztérium az „energetikai” tornát, ami a hagyományos kínai orvoslás külön kategóriájává és ágává válik. Tudni kell, hogy abban az időben a modern csikung megalapítói nagyrészt arra törekedtek, hogy megszabadítsák hagyományos elemeitől (taoizmus, belső alkímia), hogy szigorúan tudományos, gyógyító és egészségmegőrző rendszerként használják a kínai társadalomban. Miután a „kulturális forradalom” érzelmei elhervadtak a csikung a hagyományos kínai orvoslás alapjai mellett ismét minden hagyományos összetevőjével ékeskedett, kapcsolódva a „Yang Sheng” létfontosságú elv fenntartásának ősi gyakorlatához és a „Nei Dan” belső taoista alkímiához.

A csikung eredete szerteágazó, megannyi irányzat, vallás és filozófia alakította az idők folyamán. A titkos kínai tanok és módszerek, mint a keleti gyógyászat és harcművészetek a 20. század második felében a kommunista Kínából elmenekült szakembereknek, a tévének, filmeknek és az internetnek köszönhetően az egész világba eljutottak. Így a csikungot is felfedezte a világ, a tájcsi mellett. A modern csikung legnépszerűbb gyakorlatai a taoista hagyományokból és annak belső alkímiai gyakorlataiból alakultak át, mint a Ba Duan Jin, a Yi Jin Jing, vagy a híres Wu Qin Xin (Öt állat játéka), amit a híres Hua Tao orvosnak tulajdonítanak. De még mindig létezik a Liu Zi Jue , a „hat hang” módszere, amelynek rezgése a különböző szervek légzésének szabályozását és egyensúlyát célozza. Nem is beszélve a sok csikung módszerről, amelyet a nyolcvanas évek óta hoztak létre, legtöbbjüket kínai kórházakban fejlesztették ki. Ezek nem kevésbé hatékonyak, mint jeles vénjeik. Így a csikung történelmének gyökerei az idő ködébe visszanyúlva, a régiekből táplálkoznak, hogy kilépve a fényre, létrehozzák a modern csikungot, mely ezáltal támogatja a kínai hagyomány egyik leghíresebb mondását: „Az egyetlen dolog, ami nem változik, hogy minden folyamatosan változik” .

Facebook
Pinterest

Köszönöm a megosztást

Ehhez az oldalhoz 7 komment érkezett

  1. Gellainé Bató Katalin

    Kedves István köszönöm szépen!

  2. Csutka Éva

    Kedves István! Köszönöm, a megosztást. Nagyon alapos és gondos összeállítás. Sok érdekes információt tartalmaz.

    Éva

  3. Lenkey Kata

    Köszönöm szépen a csikung történetét,
    érdekes volt.
    „mozgó meditáció” – ez nagyon „csábítóan” hangzik, legalábbis számomra.
    Kezdő tanulónak jelentkezem.
    Nem online szeretnék tanulni.
    Hol kell jelentkeznem?
    Tisztelettel kérnék egy elérhetőséget.
    Köszönettel, Lenkey Kata

  4. Gellainé Bató Katalin

    köszönöm szépen a csikung történetét örömmel olvastam.

  5. Králik Józsefné Éva

    Köszönöm, hogy megosztottad a csikung történetét, nagyon érdekes .
    Minden nap több-kevesebbet gyakorlok végzek. Kár, hogy nem vagyok 20 évvel fiatalabb vagy ha elöbb hallottam volna róla, nem lennének eü.panaszaim.

    1. Laszlo

      Miről beszél? A Chikung gyógyítja a betegségeket. A Zhineng Chikung erről híres…

  6. Králik Józsefné Éva

    Köszönöm, hogy megosztottad a csikung történetét, nagyon érdekes .
    Én is függő vagyok, minden nap több-kevesebbet gyakorlok végzek. Kár, hogy nem vagyok 20 évvel fiatalabb vagy ha elöbb hallottam volna róla, nem lennének eü.panaszaim.

Vélemény, hozzászólás?