Magyarország lakossága több mindenben is dobogós helyen áll Európában. Ilyen például az alkoholizmus, a szív és érrendszeri betegségek és az elhízás. Mindez jól mutatja, hogy nem élünk túlzottan egészséges életet. A népesség közel 60%-a küzd túlsúllyal, ami számos betegséghez hozzájárul, ezzel is terhelve az amúgy sem fényes egészségügyi rendszerünket. Mivel minden második embert érint a probléma, érdemes vele foglalkozni.
Sokan és sokféle módszerrel próbálnak megszabadulni a túlsúlytól: számtalan „csodatévő” diéta és verhetetlen recept létezik. Azonban a tények makacs dolgok: embertársaink többsége hiábavalóan és szinte reménytelenül küzd a felesleges kilók ellen. Mindenki tudja, hogy a fizika törvényei a túlsúly esetében is érvényesek, tehát a fogyás csak akkor lehetséges, ha kevesebb kalóriát visz be valaki a szervezetébe, mint amennyit a napi tevékenységei során eléget. De vajon tényleg csak ezen múlik a siker?
A felgyorsult világunkban a tisztán számolgatásból és méricskélésből álló módszerek nagy kihívást jelentenek, egyfajta könyörtelen harcot, amivel le kell győzni azokat a fránya kilókat. Ezért a legtöbben, akik belevágnak ebbe, néhány hétig vagy hónapig kitartanak, és önsanyargató módon, hősiesen küzdenek minden elveszített kilóért. Később azonban jön egy utazás, egy családi ünnepség vagy más esemény: nem tudnak ellenállni, és azzal az elhatározással, hogy „legalább egyszer jóllaknak,” próbálják pótolni mindazt, amitől korábban megfosztották magukat. Még rosszabb a helyzet, ha valaki néhány hét vagy hónap, esetleg egy hosszabb – több év – alatt sikeresen leadja a tervezett súlyát, majd azt gondolja, többé nincs szüksége önmegtartóztatásra. Ilyenkor meglepő módon szinte pillanatok alatt visszaszedi a leadott kilókat, sőt, legnagyobb kétségbeesésére még súlyosabb lesz, mint azelőtt. Ez a fogyókúra jól ismert jojó-jelensége, amikor végül már csak a mérlegre lehet fogni az egészet. Ismerős?
A fentiek a legáltalánosabb esetek, amire jön a skandált felmentő szöveg: „Bármit is teszek nem tudok lefogyni.” Eközben a szomszéd, aki ugyancsak bármit megtehet magával, válogatás nélkül és korlátlanul ehet vagy ihat, mégsem hízik meg. Philippe Froguel, az elhízástudomány angliai szakértője szerint ennek a jelenségnek az az oka, hogy egyes emberekben erőteljesebben működnek azok a gének, amelyek megakadályozzák az elhízást. Egyszerűsítve: egyes gének felelnek azért, ha valaki nem tud ellenállni a hasábburgonyának, más gének meghatározzák, ki mennyi idő alatt lakik jól, és megint más gének „hibáztathatók” azért, ha valaki képtelen megtagadni magától az ételt, bárhol is látja meg.
Érzelmi kötődés
Sokan érzelmileg is kötődnek az étkezéshez. Például, ha valakit gyerekkorában az édesanyja csokoládéval jutalmazott a jó viselkedéséért, akkor ez a szokás felnőttkorban is könnyen megmaradhat. Van, aki csak akkor érzi jóllakottnak magát, ha már túl sokat evett. A kutatók szerint ennek oka lehet azoknak a géneknek a gyengébb működése, amelyeknek időben „megálljt!” kellene parancsolniuk.
A tudomány jelenlegi állása szerint összesen mintegy 340 gén vesz részt a testsúly szabályozásában. Egyes gének növelik az elhízás valószínűségét, míg mások a zsírfelhalmozódás ellen hatnak. Dr. Stephan Rossner, a stockholmi Karolinska Intézet tanára elmagyarázza, hogy lehetnek olyan emberek, akiknek az izmai lassabban reagálhatnak, az agyuk több táplálékot igényelhet a normális működéshez, vagy testhőmérsékletük egytized fokkal magasabb lehet másokénál. Mindemellett legalább 20-féle tényező játszik szerepet abban, hogy ki mennyit kíván enni, és mikor érzi jóllakottnak magát.
Étkezés közben az agyban növekszik a nyugtató hatású dopamin termelődése. Elhízott emberek agyának vizsgálata során kiderült, hogy a dopamin kötődéséért felelős receptorokból kevesebb van az agyukban, mint a sovány emberekében. Más szóval, egyes embereknek többet kell enniük ahhoz, hogy megnyugodjanak és a kívánt mértékben „megjutalmazzák” szervezetüket.
A gének a felelősek?
A gének egy másik csoportja felelős a testmozgásért és a fizikai aktivitásért. Egyesek akkor érzik jól magukat, ha sokat mozoghatnak, szinte egy percig sem tudnak nyugodtan ülni, míg mások számára a komolyabb testmozgás még akkor sem kellemes, ha nem is elhízottak. Valószínűleg itt is a gének játsszák a döntő szerepet.
További különbségek mutatkoznak az emberek között abban is, hogy mekkora energiára van szükségük a normális működéshez. Átlagosan a szervezet a bevitt és elégetett kalóriák kétharmadát az alapvető anyagcsere-folyamatokra fordítja (beleértve a sejtek anyagcseréjét is). Sok embernél azonban ez az arány eltérhet, több vagy kevesebb kalóriát égetve el, ami természetesen kihat a testsúlyra.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyes szakértők szerint, ha valaki már meghízott, a szervezete meg akarja tartani ezt az állapotot. Ez magyarázza, hogy sok embernek miért olyan nehéz lefogynia. Egyes hormonok, agyi neurotranszmitterek, enzimek és más vegyületek együttesen arra törekszenek, hogy a testet az adott állapotban tartsák.
Tanult viselkedés
Más vizsgálatok szerint az is jelentős hatással van a későbbi testsúlyra, hogy a magzat milyen táplálékhoz jut a méhben, valamint hogy születése után hogyan táplálják. Gyakran már magzati vagy csecsemőkorban eldől, hogy valaki kövér vagy sovány lesz-e. Az anyatejes táplálásban részesülő csecsemők később kevésbé hajlamosak az elhízásra, mint a tápszeren nevelt babák. Ez érthető, hiszen a tápszer több kalóriát tartalmaz, mint az anyatej, és a szülők gyakran igyekeznek, hogy a baba elfogyassza az egész adagot a cumisüvegből.
Egy másik nézet szerint a tanult viselkedésnek is jelentős szerepe van. Andrew Prentice, londoni táplálkozástudományi szakértő szerint fontos az oktatás, az anyagi helyzet és a táplálkozási körülmények is. Tanult viselkedés az is, hogy mekkora adagot vesz magának az ember a tányérjára, illetve milyen adagot tálal a szülő a gyermekének. Ha a szülő azt mondogatja, hogy „meg kell enni, ami a tányérodon van”, akkor ezzel eleve meghatározza a gyermek adagját – függetlenül attól, mennyi étellel lakna jól.
Nem elhanyagolható az sem, hogy mit érzünk és érzékelünk evés közben. A túlsúlyos emberek gyakran csaknem 50%-kal alábecsülik az általuk elfogyasztott étel mennyiségét. Dr. Stephan Rossner szerint „nem mondhatjuk, hogy hazudnak, egyszerűen az érzékelőképességük különbözik másokétól”. Amit egy túlsúlyos ember normális mennyiségnek tart, az egy sovány ember számára hatalmas adagnak tűnik.
Az életmód és táplálkozás szerepe
Az elhízás nagymértékben összefügg az életmóddal és a táplálkozási szokásokkal. A 21. század adta kényelem és modern életstílus gyakran ülőmunkával, kevés mozgással és egészségtelen étkezési szokásokkal jár. A feldolgozott élelmiszerek, magas cukortartalmú italok és a gyorséttermi ételek könnyen hozzájárulhatnak a felesleges kalóriabevitelhez. Ezen kívül az alváshiány és a stressz is befolyásolhatja az étvágyat és a súlygyarapodást.
A környezetünk, a magyar étkezési kultúra szintén jelentős szerepet játszik az elhízás kialakulásában. A magas kalóriatartalmú ételek könnyen elérhetők a boltokban és hozzuk is magunkkal a jó zsíros ételek receptjét. Egy kiadós, magyaros vacsorából nem hiányozhat a szalonna, kolbász, a jó házi kenyér, stb. Míg a friss, egészséges élelmiszerek kevésbé hozzáférhetők sokak számára. Esetleg a családban lenézik és megjegyzéssel illetik a máshogy gondolkodókat, étkezőket. Mindezt megfejelhetjük azzal, hogy a nagyvárosi környezetben élők gyakran kevesebbet mozognak, és a közlekedési eszközök használata könnyen helyettesíti a gyaloglást vagy a biciklizést.
Hogyan küzdjünk az elhízás ellen?
Mielőtt a fentiek alapján felmentenénk magunkat, hogy „a gének tehetnek róla és úgyis elhízok, csinálhatok én bármit”, azért vizsgáljuk meg, hogy mi mindent lehet tenni azért, hogy legalább ne hízzunk tovább, esetleg elérjünk egy számunkra egészséges testsúlyt. Mert, hogy a hosszú éveken keresztül cipelt felesleges kilók nem csak nehezebbek, de számos betegség kialakulását erősítik, gyorsítják fel. Ami még lehet most nem fáj, de később az életünkbe is kerülhet. Ezért is érdemes elgondolkodni az alábbiakon:
Az életmódváltás jelentősége
Az elhízás elleni harc első lépése az életmódváltás. Az aktívabb életmód kialakítása, rendszeres testmozgás, és az egészséges táplálkozási szokások bevezetése mind kulcsfontosságúak. A kiegyensúlyozott étrend, amely friss gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat és fehérjéket tartalmaz, hozzájárulhat az egészséges testsúly eléréséhez.
Tudatos étkezés és kalóriabevitel
A tudatos étkezés segíthet megelőzni a túlzott kalóriabevitelt. És itt nemcsak a kalóriaszámlálásról van szó. Figyeljünk az ételeinkre, élvezzük az ízeket, és kerüljük az automatikus evést. A megfelelő adagok beállítása és az éhség-étvágy szabályozásának megértése szintén segít abban, hogy ne fogyasszunk több kalóriát, mint amennyire valójában szükségünk van.
Mentális egészség és stresszkezelés
A mentális egészségünk szorosan kapcsolódik az étkezéshez és testsúlyunkhoz. A stressz kezelése, elegendő alvás és a mentális egészség megőrzése mind hozzájárulhat az egészséges testsúly eléréséhez és fenntartásához. Próbáljunk meg olyan módszereket alkalmazni, mint a meditáció vagy csikung, amelyek segítenek csökkenteni a stresszt.
Szakértői támogatás igénybevétele
Sok apróság miatt orvoshoz fordulunk, azonban az egészséges testsúly elérésében és fenntartásában nem igazán szoktunk szakértői segítséget kérni. Pedig elengedhetetlen lehet egy dietetikus, táplálkozási szakember vagy egy személyi edző személyre szabott étrendje és edzésprogramja. Nagyobb kitartást és motiváltságot ad, nem is beszélve, hogy mivel fizetünk érte, így jobban értékeljük.
Összegzés
Az elhízás elleni küzdelemben a genetikai tényezők mellett az életmód, táplálkozás és környezet is meghatározó szerepet játszik. A legfontosabb, hogy megtaláljuk azt a módot, ami nekünk a legjobban megfelel. Egy kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás kombinációja már önmagában csodákra képes. Fontos, hogy odafigyeljünk az elfogyasztott ételek minőségére és mennyiségére, valamint arra, hogy elegendő időt szánjunk a mozgásra. Az is fontos, hogy reális célokat tűzzünk ki, és ne várjunk azonnali eredményeket. A tartós fogyás időt és kitartást igényel, de ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor nagyobb eséllyel érhetjük el a kívánt eredményt. Az egészségesebb életmódra való áttérés soha nem késő, és minden apró lépés számít az elhízás elleni küzdelemben.
Az Öngyógyító Tudástárban külön fejezetben foglalkozunk az elhízással, az étkezéssel. Több, mint 80 recept áll rendelkezésre, ami a kevesebb kalória bevitelt támogatja, de még is finom ételeket fogyaszthatunk. A stresszkezelésre számos módszer és gyakorlatsor sajátítható el, valamint a csikung, mint ősi kínai módszer is megtanulható a tudástáron belül. Ha segítségre van szükség egy egészségesebb életmód kialakításában, ami hozzájárulhat a fogyáshoz is, akkor a gombra kattintva többet megtudhatsz a lehetőségről.
Köszönöm a megosztást!